Hajdúsági Múzeum

 A Hajdúsági Múzeum története

 

 A 19. század végétől országosan is egy sor múzeumot alapítottak, illetve kezdték el azok szervezését. Rómer Flóris javaslata - mely többek között városi múzeumok létrehozására irányult - kijelölte a bejárandó utat, a különböző gyűjtőkörök ajánlása pedig felgyorsította ezt a folyamatot.

 

Hajdúböszörményben 1924-ben alapították meg a Városi Múzeumot. Létrehozásában elévülhetetlen érdemei voltak az alapító H. Fekete Péter polgári leányiskolai igazgatónak. A múzeum anyagának gerincét néprajzi, régészeti és történeti anyagok képezték. A város képviselőtestülete, illetve polgármestere támogatásáról biztosította az új intézményt és 1928 áprilisától közgyűlési határozattal éves költségvetést, kinevezett igazgatót és állandó helyiségeket biztosított a múzeum működéséhez. Ekkortól tehát folyamatos, rendszerezett gyűjtő és feldolgozó munkáról beszélhetünk, mely mára méltán tette a múzeumot nemzetközileg is számon tartott, elismert intézménnyé.

 

Az 1951-es névfelvétel évében (ekkortól hívják ugyanis Hajdúsági Múzeumnak) nyitották meg az állandó kiállítást is (1951. június 17.), mely felölelte a hajdúság történetét, néprajzát, régészeti emlékeit. Ezt később az újabb kutatások eredményeivel kiegészítve gazdag tárgyi anyagot bemutató állandó kiállítás követte (1966-1985). A mostani, immár harmadik állandó kiállítás reprezentálja azt a tudományos kutató, feldolgozó munkát, melyet a múzeum szakemberei az elmúlt időszakban végeztek. A régészeti, helytörténeti, néprajzi, művészeti kiállítás jelentős tárgyi anyaggal mutatja be a Hajdúság történetét és néprajzát.Az állandó kiállításon túl szólnunk kell még azonban a múzeum épületéről is, melyet intézményünk elsőosztályú műtárgyként kezel.

 

A legújabb történeti kutatások eredményeként ma már pontosan ismerjük a Hajdúkerületi Székház belső termeinek, folyosóinak funkcióit. A műemlékileg legértékesebb részben immár a Hajdúsági Múzeum állandó régészeti, néprajzi, művészeti és történeti kiállítása látható, a Bocskai téri szárnyban pedig a városi bíróság működik. A közelmúltban végzett teljes műemléki felújítás régi pompájába állította vissza a volt Hajdúkerületi Székházat.

 

Az épületet három fázisban építették, bővítették, funkciójának, illetve az adott pénzügyi kereteknek megfelelően. Az első épületrész 1762-65 között (hossztengelye a Bocskai térre néz) Jenovai János debreceni kőműves mester terve és kivitelezése alapján készült el. Ezen épületszárny alatt egy négy cellából álló feudális kori pincebörtön volt található, melyet mára statikai okokból betömtek. Ebben a börtönben raboskodott a népballadákból is ismert betyár, Angyal Bandi. A következő építési fázisra - melyet a megnövekedett Hajdúkerületi feladatok is indokoltak - később került sor. A bővítés gondolata tulajdonképpen már 1781-ben felvetődött, de ennek megvalósításához csak 1803-ban kezdtek hozzá. Ekkor Rachbauer József debreceni építőmesterrel, a kor neves építészével kötöttek szerződést. A munkálatok idején 1805-ben Rachbeuer megbetegedett, és a befejezést egy egri kőművesmester, Jarabin András vette át. Az elkészült épületszárnyat 1808. augusztusában avatták fel.

 

Az épület harmadik építési szakaszáról 1867-ben határozták, mely a mai bírósági szárny (Bocskai tér irányában),illetve egy új börtönrész megépítését jelentette (Hajdúkerület utca hossztengelyében). A terveket Balthazár János hajdúkerületi mérnök készítette, a kivitelezés pedig Vecsey Imre debreceni építész feladata lett. A bővítést és az új szárnyat 1871-ben adták át.A Hajdúkerület megszűnte után (1876) a kerületi székház igen sok funkciót látott el. Működött itt rendőrség, bank, nyomda, tűzoltóság, úri kaszinó, bolt, fiú- és leánykollégium. Mára az épület a múzeum méltó otthonaként szolgál.

 

 

Hajdúsági Múzeum

Cím: Hajdúböszörmény, Kossuth u 1.

Tel: 52/229-038

Web:www.hajdusagimuzeum.hu