Nagyszalonta

Nagyszalonta

 

Nagyszalonta (románul Salonta, korábban Salonta Mare, németül Großsalontha) város Romániában Bihar megyében. Neve a szláv Suleta személynévből ered, amely a Sulimir személynévből származik.

Elhelyezkedése


Nagyváradtól 38 km-re délnyugatra a Kölesér partján fekszik, Nagyvárad - Arad - Temesvár országúton, a román-magyar országhatártól keletre, 14 km távolságra közúton a Nagyszalonta - Méhkerék határátkelőhöz.
Csonka-torony

 

Története


A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
A települést 1332-ben Zalantha néven említik. 1241-ben a tatárok, 1598-ban a Váradról visszavonuló törökök pusztították el. 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem által letelepített 300 hajdú megalapítja Szalonta városát.
Vára 1636-ra épült fel és még ez év október 6-án I. Rákóczi György itt verte meg a törököket, akik Bethlen Istvánt akarták visszaültetni Erdély fejedelmi trónjára. 1658-ban a várat a fejedelem parancsára lerombolták, nehogy török kézbe kerüljön, már csak a Csonkatorony áll belőle.
1910-ben 15 943 lakosából 15 206 magyar (95,38%) és 650 román volt. 2002-ben 18.074 lakosából 10.335 magyar (57,18%), 7.267 román, 379 cigány és 93 egyéb nemzetiségű volt.
A trianoni határ egyik kisebb módosításaként az 1920-as évek elején egy külső településrészt Újszalonta néven Magyarországhoz csatoltak. 1940-ben a Második bécsi döntésnek köszönhetően az egész település visszakerült Magyarországhoz, de 1944-ben a szovjet hadsereg foglalta el és 1947-től újra Romániához tartozott.

Kiemelkedő szülöttei, szemilységei
•    Itt született 1320-ban Toldi Miklós bihari birtokos nemes;
•    Itt született 1755. december 21-én Földi János orvos, költő;
•    Itt született 1815. május 8-án Lovassy László jogász, az országgyűlési ifjak egyik vezetője;
•    Itt született 1817. március 2-án Arany János költő;
•    Itt született 1841. augusztus 9-én Arany Juliska, Arany János fiatalon elhunyt leánya sírján a magyar irodalom egyik legszebb sírverse olvasható;
•    Itt született 1844-ben Arany László költő, író, műfordító;
•    Itt született 1844. február 22-én Kornya Mihály, a magyar baptizmus atyja;
•    Itt született 1891-ben Zilahy Lajos író;
•    Itt született 1897-ben Sinka István költő;
•    Itt született 1905-ben Kulin György csillagász.
•    Itt született Kiss István (szobrász) Kossuth-díjas, Arany János szalontai bronzszobrának alkotója (1991)

Látnivalók

 

Arany János szobra Kossuth Lajos szobra

Arany János szobra

A Kossuth Lajos szobor



•    A Csonkatoronyban Arany János emlékmúzeum található (nyitva tartás kedd, szerda, csütörtök, szombat 10-16-ig, ugyanott városi Galéria)
•    a központi parkban a város alapító Bocskai István teljes alakos szobra
•    Református temploma mellett a Romániához csatolt területek egyetlen megmaradt Kossuth-szobra áll.[4]
•    Szobor Park (Ref. Templom jobb oldalán): Arany János teljes alakos szobra, Sinka István, Zilahy Lajos, Kulin György, a Kossuth-díjjal kitüntetett Kiss István (szobrász) mellszobrai.
•    Nagyszalonta „400 éve város” emlékére állított Hajdú emlékmű, az Erzsébet parkban az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával ültetett két tölgyfa tövében található.
•    Arany János szülőháza helyén álló házon emléktábla látható.
•    Zilahy Lajos szülőháza emléktáblával megjelölve.
•    Sinka István szülőháza emléktáblával megjelölve.
•    Kulin György szülőháza emléktáblával megjelölve.

Testvérvárosai


•     Magyarország Nagykőrös, Magyarország (1991)
•     Magyarország Túrkeve, Magyarország
•     Magyarország Sarkad, Magyarország (1992)
•     Magyarország Békéscsaba, Magyarország (2002)
•     Magyarország Csepel, Magyarország
•     Magyarország Hajdúböszörmény, Magyarország
•     Magyarország Rimaszombat, Szlovákia
•     Magyarország Derecske, Magyarország (2008. június 21.)